Természeti viszonyok:
Ausztrália a világ ötödik legnagyobb országa, egyszersmind legkisebb és legszárazabb éghajlatú kontinense. A nagy szárazföldek közül ez a legalacsonyabb fekvésű, itt a legnagyobb a síkságok aránya meg a sivatagoké is: a földrész kétharmada arid (száraz) vagy szemiraid (félig száraz). Nagy területéhez képest rövid, kevéssé tagolt a partvonala: a Carpentaria-öböltől és a Nagy-Asztráliai-öböltől alig van beszögellés a 19000 km hosszúságú tengerparton.
Ezen a földrészen feltűnően kevés a felszínforma: nincsenek nagy folyamok, a hegységek pedig középmagasak. A legmagasabb csúcs az Ausztrál-Alpokban, Új-DÉl-Wales és Victoria szövetségi állam határán emelkedő Mount Koscisuko. 2229 m-es, azaz fele olyan magas, mint a Mount Blanc.
A szorosabban vett kontinens három fő tája a Nyugat-Ausztráliai-tábla, a Nagy-Artézi-medence és a Nagy-Vízválasztó-hegység. Az első egy hatalmas fennsík, ez Nyugat-Ausztárlia szövetségi államára és a szomszédos vidékekre terjed ki. Az utóbbiak közül a legnagyobb az északi Arnhem-föld és az északnyugati Kimberley-fennsík. A Nagy-Vízválasztó-hegység a kontinesn keleti peremén húzódik kb. 3000 km hosszan és 500 km szélességben. Erősen felszabdalt rögök és lapos fennsíkok váltakoznak ezen az eléggé egyhangú középhegységen.
Csúcsai-kivéve az Ausztrál-Alpokat- nem magasabbak 1500 m-nél. Az Új-Angliai-hegység és a délebbi Blue-hegység magassága 900-1500 m.
A Nyugat-ausztráliai-tábla és a Nagy-Vízválasztó-hegység között terül el a Carpentaria-medence, az Eyre-medence és a Murray-medence, összefoglaló néven a Nagy-Artézi-medence, amely a nevét bőséges artézvízkészletéről kapta.
Ausztráliában csak az utóbbi egymillió évben szűnt meg a vulkáni tevékenység. A keleti és a nyugati felföldeken eléggé gyakroi a földrengés.
Ausztráliának van még egy hatalmas természetföldrajzi nevezetessége:a Queensland állam mentén húzódó, több mint 2300 km hosszú Nagy-Korallzátony, amely még a világűrből is jól látható.

Gazdasága:
Az ausztrál gazdaság legfontosabb ágazata hosszú idők óta a földművelés, annak ellenére, hogy a természeti viszonyok kevés megművelhető területet biztosítottak a földrészen. A Murray folyó szabályozása lehetővé tette az öntözés elterjedését és a művelhető földek kiterjesztését. A ausztráliai termények közül a legjelentősebb a gabona, de fontosak a gyümölcsök is - úgy mint az alma vagy a déligyümölcs -, valamint a bor, a cukornád és gyapot. Ausztrália termelése nagyüzemekben zajlik. A mesterségesen ötözött réteken belterjes szarvasmarha-tenyésztés folytatható, de állattenyésztéssel inkább a száraz vidékeken foglalkoznak. A szarvasmarha-állomány tejet és húst, a birkaállomány húst és gyapjút ad.
Ausztrália földjeiben jelentős mennyiségű érc található: bauxit, vasérc, valamint színesfémek (arany, ezüst, cink, ólom, mangán). Nemzetközi tőkével rendelkező hatalmas vállaltok tartják a kezükben a bányászatot. A kibányászott termékek bizonyos esetekben azonnal exportálásra kerülnek, máskor helyben tisztítják. Növekszik az ausztrál szénhidrogén-termelés aránya is. A vaskohászatra egy sor feldolgozó-, gépipari (autó- és hajógyártás) és villamosipari ágazat épül.